HUN-REN-BME Kutatócsoport

PhD témaajánlatok | Futó PhD témák | Befejezett PhD témák

1.	Nagy teljesítményű, újrahasznosított kompozitok kifejlesztése
	Dr. Czél Gergely
	A hosszúszál erősítésű kompozitok dinamikus fejlődése több mint négy évtizede töretlen, nagy szilárdságuk, kis sűrűségük és testreszabható mechanikai tulajdonságaik miatt. A környezetvédelmi előírások szigorodása és a hosszú ideje üzemelő kompozit szerkezetek élettartamának lejárta miatt felhalmozódó hulladék mennyiségének növekedése nyomán az elmúlt években a kutatás homlokterébe került a kompozitok újrahasznosításának kutatása. A kutatás célja: A primer alapanyagokból készült nagy teljesítményű kompozitok tulajdonságait megközelítő újrahasznosított komponenseket tartalmazó anyag és a hozzá tartozó gyártástechnológia kifejlesztése különös tekintettel a szálak újraorientálására.

2.	Polimer kompozitok fémes tulajdonságainak fejlesztése
	Dr. Czigány Tibor
	A polimer mátrixú kompozit anyagok jó mechanikai tulajdonságaiknak köszönhetően számos új alkalmazásban jelennek meg, mint teherviselő szerkezeti anyagok. Ugyanakkor számos speciális alkalmazásban (pl. járműipar, energetika, orvostechnika) olyan hozzáadott tulajdonságokat is elvárnak, amelyek a fémekre jellemzőek (pl. elektromos- és hővezető képesség, mágnesezhetőség). A kutatás célja olyan polimer és polimer kompozit szerkezeti anyag fejlesztése, amely szükség esetén fémes tulajdonságokkal is rendelkezik.

3.	Hőre lágyuló polimer és elasztomer alapú habszerkezetek fejlesztése
	Dr. Kmetty Ákos

4.	Tervezhető erősítőstruktúrával rendelkező termoplasztikus kompozitok elemzése és kombinált gyártástechnológiájának fejlesztése
	Dr. Kovács Norbert Krisztián
	Előzmények: Napjainkban a polimer termékek egyre nagyobb mértékben jelennek meg a nagy terhelésnek kitett alkatrészek körében, ami a szálerősített kompozit anyagok részarányának a növekedésében is tetten érhető. Az additív gyártástechnológiák (3D nyomtatás) egyre szélesebb körű elterjedése olyan lehetőségeket teremtett, amelynek segítségével a polimer termékek alkalmazási céljának megfelelő erősítő szerkezet a termékgyártás során, tervezhető módon, illeszthető az alkatrész megfelelő részébe. A kutatás célja: Tervezhető erősítő struktúrával rendelkező 3D nyomtatott kompozitok fejlesztése. A létrehozott kompozit szerkezetek tönkremenetelének vizsgálata, a tönkremenetelek anyagszerkezeti szintű magyarázata. Várható tudományos eredmények: 3D nyomtatással készült hőre lágyuló polimer kompozit szerkezetében kialakuló rétegenként eltérő orientációs viszonyainak a termék morfológiai és mechanikai tulajdonságokra, valamint a tönkremenetelre gyakorolt hatásának a feltárása.

5.	Recycling of high molecular weight thermoplastic materials
	Dr. Kovács József Gábor
	The aim of the research is to develop methods to recycle of these polymers, composites and hybrid composites from the T-RTM process.
	Bővebb tájékoztató

6.	Fröccsöntő szerszámok levegőztetésének fejlesztése
	Dr. Kovács József Gábor
	A kutatás fő célja a fröccsöntő szerszámok kilevegőztetésének fejlesztése, tervezhetőbbé tétele. További cél passzív és aktív rendszerek kialakítása, valamint ezeknek a hatáselemzése az esetlegesen kialakuló hibákra.
	Bővebb tájékoztató

7.	Anyagparaméterek hatása a fröccsöntési szimulációkra
	Dr. Kovács József Gábor
	A kutatás fő célja olyan szimulációs modell kidolgozása, amely figyelembe veszi az anyagparaméterek változását – kifejezetten az anyag minőségének változását és a mesterkeverékes színezést – ezzel elősegítve a fröccsöntési folyamatok előrejelezhetőségét és a végtermék optimalizálását.

8.	Fröccs-préselési technológia optimalizálása
	Dr. Kovács József Gábor
	A kutatás célja egy innovatív fröccs-préselési technológiai rendszer kifejlesztése, amely anyagtudományi alapon kezeli a speciális töltő- és erősítőanyagok szerepét számíthavóvá téve az így előállított termékek méret és alaktűrését, javítva a folyamatok optimalizálását és az energiahatékonyság növelését.

9.	Hybrid molds for lightweight composites
	Dr. Kovács József Gábor
	The research aims to develop methods to build special molds for lightweight composites and hybrid composite structures.

10.	Ionizáló sugárzás szerepe a poliolefin – gumiabroncs-eredetű gumiőrlemény keverékek kompatibilizálásában
	Dr. Mészáros László
	The recycling of polymers has long been a focus of research. It is particularly true for polymers with cross-linked structures, where recycling in the material by remelting is not feasible. Among the cross-linked polymers, the recycling of elastomers is now a key issue, as the European Union has set a target of recycling 95% of the materials used in cars. One proven way of doing this is to grind elastomers and use them in new rubber compounds or thermoplastic matrices. Compatibility is of great importance in these areas. According to the literature, ionizing radiation can positively affect this, as it can form active groups on the surface of the particles.

11.	Akusztikus emissziós anyagvizsgálati módszer fejlesztése
	Dr. Romhány Gábor
	Az akusztikus emissziós vizsgálati módszer a többi roncsolásmentes módszerekhez képesti eltérő tulajdonságai miatt egyre elterjedtebb az anyagvizsgálat és a szerkezetek üzem közbeni felügyelete terén. Mint minden anyagvizsgálati eljárásnál, itt is vannak a vizsgálatot hátrányosan befolyásoló tényezők, jelen esetben a környezetből származó rezgések, valamint inhomogén anyag esetén a hullámterjedéskor fellépő jelenségek (visszaverődés, szóródás, gyengülés). Ez megnehezíti az akusztikus jelek tönkremeneteli módhoz való társítását, illetve az akusztikus emissziós jelek forrásának helymeghatározását is nehezítik valamint pontatlanná teszik. A téma keretében tehát a hamis jelek kiszűrésére lehet eljárásokat kidolgozni, illetve a forrás helymeghatározására új, pontosabb módszereket kifejleszteni.

12.	Vezetőképes polimer kompozitok szenzortechnikai alkalmazhatósága
	Dr. Suplicz András
	a.) Előzmények: A polimer alapanyagok vezetőképes töltő- és erősítőanyagokkal történő társítása új perspektívákat nyithat a kompozit szerkezetek felhasználásában. A vezetőképes kompozitok jól szabályozható tulajdonságaiknak, alacsony előállítási költségüknek és egyszerű feldolgozhatóságuknak köszönhetően jelentős innovációt nyújthatnak a hordozható elektronikai eszközök, vagy akár a különböző szenzorozási eljárások területén. Ezek az intelligens anyagok egyre népszerűbbek és kutatásuk is egyre intenzívebben fejlődő terület. b.) A kutatás célja: A kutatás fő célja a vezetőképes polimer kompozitok szenzortechnikai alkalmazhatóságának vizsgálata, valamint 3D nyomtatási lehetőségeinek elemzése. További cél, az alkalmazott töltő és erősítőanyag függvényében, a kompozit szerkezet állapota és elektromos ellenállása közötti kapcsolatrendszer feltárása, magyarázata. c.) Elvégzendő feladatok, azok fő elemei, időigénye: • Szakirodalmi áttekintés. Szakirodalmi adatok gyűjtése és feltárása, kiemelten kezelve a polimer alapanyagok vezetőképességének növelési lehetőségeit, a vezetőképes polimer kompozitok alkalmazási területeit. A töltő és erősítőanyag típusa, mennyisége és a kompozitok elektromos ellenállása közötti kapcsolatrendszer feltárása. (időigény: kb. 6 hónap) • Erősítő- és töltőanyaggal társított vezetőképes kompozitok fejlesztése. A kompozit deformációja és ellenállásváltozása közötti kapcsolatrendszer feltárása a töltőanyagrendszer függvényében. A kompozitok mechanikai és morfológiai vizsgálata. (időigény: kb. 20 hónap) • 3D nyomtathatósági vizsgálatok elvégzése. Nyomtatott szenzorok alkalmazhatóságának elemzése. (időigény: kb. 16 hónap) • Összefüggések feltárása, értekezés véglegesítése. (időigény kb. 6 hónap) d.) A szükséges berendezések: A kutatómunkához szükséges technológiai, anyagvizsgáló és mérőberendezések a Polimertechnika Tanszék akkreditált laboratóriumában rendelkezésre állnak. e.) Várható tudományos eredmények: Szénszállal erősített, illetve töltőanyaggal társított polimerek vezetőképességének elemzése. A deformáció és a vezetőképesség közötti kapcsolatrendszer feltárása. A kompozit anyagból, 3D nyomtatással készített szenzorok alkalmazhatóságának elemzése. f.) Irodalom: • Krizsma Sz. G., Kovács N. K., Kovács J. G., Suplicz A.: In-situ monitoring of deformation in rapid prototyped injection molds. Additive Manufacturing, 42, 102001/1-102001/8 (2021). • Lazarus N., Bedair S. S.: Creating 3D printed sensor systems with conductive composites. Smart Materials and Structures, 30, 015020 (2021). • Kanoun O. et al.: Review on Conductive Polymer/CNTs Nanocomposites Based Flexible and Stretchable Strain and Pressure Sensors. Sensors, 21, 341 (2021).

13.	Fröccsöntés közben fellépő szegregáció vizsgálata és modellezése
	Dr. Szabó Ferenc
	A fröccsöntési technológia számítógépes szimulációját számos előnye miatt egyre elterjedtebben alkalmazzák a fejlesztési folyamat több szakaszában is. A jelenleg rendelkezésre álló módszerek a felhasznált alapanyag tulajdonságait minden pontban azonosnak feltételezik a folyamat jelentős részében, így nem veszik figyelembe a töltő- és erősítőanyagok inhomogén eloszlásából fakadó hatásokat. A kutatás célja a fröccsöntés során fellépő szegregációs folyamatok vizsgálata és a fröccsöntési technológia számítógépes szimulációja során alkalmazható szegregációt leíró modell fejlesztése.

14.	Személyre szabható ízületi protézisek fejlesztése és tribológiai elemzése
	Dr. Szebényi Gábor

15.	Bazaltszállal erősített, megújuló erőforrásból előállított polimer kompozitok fejlesztése hosszútávú műszaki alkalmazásokhoz
	Dr. Tábi Tamás

16.	Újrahasznosításra tervezett polimer kompozitok fejlesztése
	Toldy Andrea
	a.) Előzmények: A hőre keményedő polimerek irreverzibilis elsődleges kovalens kötésekkel képeznek térhálós szerkezeteket, ezért előállításuk és feldolgozásuk, valamint újrahasznosításuk más technológiákat igényel, mint a hőre lágyuló rendszerek. Bár sokkal kisebb mennyiségben használják őket és élettartamuk sokkal hosszabb, újrahasznosításuk elkerülhetetlenné vált a növekvő felhasználási kör és mennyiség, a magasabb árszint és a szénszálak iránti kereslet gyors növekedése miatt. A nehézségek ellenére számos újrahasznosítási megoldás létezik, amelyek három csoportba sorolhatók: mechanikai (amikor a kompozit hulladékot kisebb méretűre csökkentik, és az anyagot újrahasznosítják), termikus (amikor a termikus energiát használják fel) és kémiai (amikor a polimer mátrixot lebontják, és mind a mátrixot, mind a szálerősítést újrahasznosítják). Ezek közül jelenleg csak a mechanikai újrahasznosítás és a pirolízis áll rendelkezésre ipari méretekben, de néhány ígéretes innovatív elgondolás a térhálós polimerek és kompozitok tervezett újrahasznosítását célozza. b.) A kutatás célja: Olyan újrahasznosításra tervezett szálerősített polimer kompozitok fejlesztése, amelyekben a polimer mátrix kémiai módszerekkel anyagában újrahasznosítható. c.) Elvégzendő feladatok, azok fő elemei, időigénye: • Szakirodalmi áttekintés a célzottan újrahasznosítható polimer mátrixok témakörében, különös tekintettel a hőre lágyuló polimerekhez hasonlóan alakítható vitrimerekre és a megújuló forrásból származó alapanyagokra (időigény: kb. 12 hónap). • Hagyományos térhálós rendszerek kiváltására alkalmas, célzottan újrahasznosítható, lehetségesen megújuló forrásból származó mátrixú, szénszállal erősített polimer kompozitok fejlesztése és vizsgálata (időigény: kb. 16 hónap). • Az előállított kompozitok újrahasznosíthatóságának vizsgálata, a reciklált mátrix felhasználásával előállított kompozitok jellemzése. Újrahasznosított polimer kompozitok értéknövelési lehetőségeinek feltárása (pl. égésgátlás). (időigény: kb. 20 hónap). d.) A szükséges berendezések: A kutatómunkához szükséges technológiai, anyagvizsgáló és mérőberendezések a Polimertechnika Tanszék akkreditált laboratóriumában rendelkezésre állnak. e.) Várható tudományos eredmények: Anyagában kémiailag újrahasznosítható új mátrixanyagok előállítása, újrahasznosíthatóság anyagszerkezettani követelményeinek feltárása. f.) Irodalom: • A. Toldy, Recyclable-by-design thermoset polymers and composites, Express Polymer Letters, 15, 1113, 2021, https://doi.org/10.3144/expresspolymlett.2021.89 • Gy. Marosi, B. Szolnoki, K. Bocz, A. Toldy, Fire retardant recyclable and bio-based pol-ymer composites, Novel Fire Retardant Polymers and Composite Materials: Technologi-cal Advances and Commercial Applications. Woodhead Publishing Ltd, Cambridge, 2016. Chapter 5, p. 117-146. https://doi.org/10.1016/B978-0-08-100136-3.00005-4

© 2014 BME Polimertechnika Tanszék - Készítette: Dr. Romhány Gábor